Bemutatkozás

Habár egyetemi tanulmányaimat a családi hagyományoknak megfelelően gépészmérnökként végeztem, hamar rá kellett ébrednem, hogy a reál szakmák egyáltalán nem kötik le az érdeklődésemet.

Kifejezetten olyan állások vonzottak, ahol nagyfokú mozgás és döntési szabadsággal rendelkezhettem, és kibontakoztathattam kommunikációs képességeimet.

Így kóstoltam bele elsőként a multik világába kezdetben értékesítőként, majd értékesítési vezetőként. Habár jó kapcsolatteremtő képességeimnek köszönhetően ezen a területen jelentős sikereket könyvelhettem el, a pénz, az értekezletek, a tervek és a villanykörteként cserélgethető alkalmazottak világa viszonylag hamar kiábrándított.

Sarjadzó spiritualiásomat követve adtam hát át magam a tengerek és egzotikus országok hívásának és lettem búvároktató, adriai búvárbázis tulajdonos és vezető, túraszervező, majd víz alatti operatőr, filmkészítő. Tíz éven át jártam a világot felfedezve a mediterrán országok, az afrikai kontinens, Dél-kelet Ázsia és India varázslatos tájait, misztikus vallásait, népszokásait és lassanként megvalósítottam minden vágyam, amiről valaha is álmodtam.

Habár életpályámból nem hiányoztak a kihívások, a konfliktusok, és a legyőzendő akadályok, az első igazi pofont egy párkapcsolati traumában kaptam, ami olyan váratlan és értelmetlennek látszó fordulat volt számomra, hogy a sokktól létezésem minden területén kicsúszott lábam alól a talaj.

Ekkor jöttem rá, hogy mennyire keveset tudok az emberi kapcsolatokról, a lélek rejtelmeiről, a döntéseink hátterében meghúzódó szeszélyes mintázatokról. Az események feletti értetlenségem emberfeletti hajtóerőt adott ahhoz, hogy megszállott szenvedéllyel kutassak, elmélyüljek a lélek misztikumában és válaszokat találjak a történtekre.

Minél több válaszra bukkantam a pszichológia, a viselkedés kutatás és a spirituális megközelítések berkeiben, annál elkeserítőbbnek találtam, mennyire ki vagyunk szolgáltatva ezirányú tudatlanságunknak, örökölt, másoktól eltanult beidegződéseinknek, viselkedés mintáinknak, tudatalattink rejtett csapdáinak, káros hitrendszereinknek.

Megdöbbentett a felismerés, mennyire nem vagyunk tudatában annak, hogy hiába beszélünk azonos nyelvet, ha közben fogalmunk sincs róla, hogy társas kapcsolatainkban még egy csomó más nyelven is beszélünk (szeretetnyelv, testbeszéd, stb.), ahol ugyanolyan fontos lenne a közös nevező, vagy a másik különbözőségeinek felismerése, megértése, “nyelvének” elsajátítása.

Szomorúan értettem meg, mennyire vakok vagyunk arra, hogy konfliktusaink többségéhez saját belső szorongásaink, feloldatlan blokkjaink, lelki fejlődésünk elakadása, önismeretünk és tudatosságunk hiánya szolgáltatja az okot. Mindezekért inkább a környezetünket, vagy a sorsot tesszük felelőssé, társainkon kérjük számon saját hiányosságainkat, ami odáig vezethet, hogy végül helyrehozhatatlan sérüléseket okozunk magunkban, de legfőképp azokban, akik igazából szeretnek és mellettünk állnak.

Határozottan hiszem, hogy ha az oktatási rendszer kötelező elemeként sajátítanánk el az önismeret, a viselkedéskutatás, a személyiség tipológiák, a belső erőforrások és intuíciós képességeink fejlesztésének alapfogalmait, nem válnánk marionette-bábjaivá tudatalattink önszabotáló programjainak, felismernék felelősségünket a kialakult helyzetekben és ezzel együtt társaink minden megnyilvánulásában a háttérben dolgozó szeretetet.

Meggyőződésem, hogy ebben az esetben sokkal kevesebb válás, szakítás, családi dráma, lelki trauma terhelné környezetünket.

Ennek a későn jött tudásnak és az akkor még számomra ismeretlen megoldások hiányából adódóan annak idején már nem voltam képes megmenteni a párkapcsolatomat, ám a múlt eseményeinek megértése, az azóta felhalmozott ismeretek és tapasztalatok tükrében coachként, ThetaHealerként, meditációs oktatóként, de elsősorban érző emberként küldetésemnek érzem, hogy minél több embertársamnak adjam át a változtatás lehetőségének kulcsát, a boldog, harmónikus élet, a belső egyensúly, a tartós párkapcsolat lehetőségét.